Day 4

2013.04.25.

Este írok csak ma. Hát tegnap éjjel megint kajálásról álmodtam... most keveset ettem csak és az álmom nagy része arról szólt, hogy rosszul érzem magamat mert elrontottam ezt a nemevést. Na mindegy. Reggel felkeltem, fáradtabban meg éhesebben, mint tegnap. Fürödtem meg bevizeztem a hajam, és így igazából jól nézek ki, mert le is vagyok barnulva, és alig látszik rajtam sápadtság. Ma 8-6ig bent voltam a suliban és ez megviselt, hazaértem és kidőltem kicsit, de nem sokkal később meg Ráhellel találkoztam, akivel sétálgattunk a Daubner környékén.

Ma gondoltam eddig a legtöbbet kajára szerintem... a tudatos énem ma enne legszívesebben, de a gyomrom állapota még hasonló most is. Ma beütött napközben a híres térdfájás késő-délután és kora-délelőtt. Megszüntettem amúgy azzal, hogy az egyik szünetben 10 percre lefeküdtem egy padra, hogy egyenes legyen a lábam. Amúgy eldinből menő hullámvezetőket tanultunk, főként a mikrohullámok kezelése miatt és mert a nanofizikában a 2D-s elektrongázakban hasonló matematika kell.

Ma eléggé kifáradtam a sétálgatástól, pedig nem volt olyan sok. Hamar kifáradok... bénaság. A vádliaim (meg a combom is néha) be akartak görcsölni hosszú lépcsőzések után, de csak így gyengén, szóval ellen tudtam állni.. szóval ilyen fura majdnem-görcsölés volt. Megijedtem délután, hogy mi lesz velem, ha a szívem begörcsöl, de Tabi mondta, hogy az nem fog begörlcsölni. Meg ő utánanézett a zsibbadásnak is és állítólag ez igenis elő szokott fordulni helytelen anyagcsere esetében és a nemtom mi hiány miatt van. Na sebaj. Ja, ma aggódgattam kicsit magam miatt, meg gondolkoztam, hogy kéne Ca tablettás vizet innom, vagy multivitamin tablettát szednem, mert ez tényleg rossz nekem így, de végül kihúztam a napot. Holnap már szerencsére nincs komoly suli és aztán jön a hétvége, ami várhatóan könnyebb lesz. Kristóf pl. az 5. naptól "teljes erőnlétben" volt vagy mi... szóval az jó kilátást ad a hétvégére meg az eldin tanulásra (jövőhéten zh!).

Viszont belegondoltam a 127 óra című filmbe... huh az kemény lehetett. Így sokkal durvább az a film, hogy még csak most tartok 96 óránál... az a csávó meg 127 óráig volt kaja nélkül, alig bármennyi vízzel úgy, hogy a karja szét volt trancsírozva és alig tudott mozogni. A filmben nem volt benne, de én biztos vagyok benne, hogy bazira fájtak az izületei/csontjai.. úgy tűnik a gyengébb részek fájnak először és a legjobb gyógyír az, hogy lefekszem egy helyre... hát ő nem tudott ilyet csinálni. Szóval 127 óra után még képes volt levágni a saját kezét egy tompa bicskával és elsétálni még csomó kilómétert míg segítséget nem talált... szóval eszméletlen az a csávó. Én alig tudtam fél órán át felfelé sétálni egy hegyen, meg alig tudok 1-2 órát ülni a padban az egyetemen... Na mindegy. Ma sok fajta kajára gondoltam, főként gyrosra, angol reggelire, tzatziki salátára meg ilyen másfajta finom spáros salátára, a sültkacsára ami nem is tudom, hogy lesz-e, meg mindenféle másra. Szóval a Kristóf mondta, hogy hosszabb idő kell a visszaszokásra mint egy-két nap, szóval jövőhét elején csak gyümölcslevek lesznek meg talán joghurt/kefír, aztán csak kedd-szerda körül gyümölcsök és zöldségek és valszegy csak csütörtökön valami normális, nemzsíros kaja, és pénteken-szombaton már zsíros kaja is akár. Szóval még mostantól számítva egy hét múlva jön csak valami normális kaja... na sebaj :D Jobb, hogy most tudom meg, mint az elején, mert első nap megőrített volna ez a gondolat. Akkor jó volt arra gondolni, hogy "jövőhét hétfőn olyan gyrost eszem!". Szóval király lesz. Várom a nyugis hétvégét!

2013.04.25.

I’m writing at night today. Yesterday night I dreamed about food again. Now I only ate a little, and most of my dream was about me feeling bad about screwing up not eating. Hm. In the morning I woke up, more tired and hungrier than the day before. I took a shower and washed my hair, and I actually look pretty good! I mean, I’ve got a slight tan and you can barely see that I’m pale. I was at the university from 8 to 6, and this wore me down. I got home and lied down a bit. A little later I met Ráhel, with whom we walked around near the Daubner.

I thought of food the most today. The conscious me wanted to eat today the most. However my stomach is similar to previous days. Today in the late afternoon I got the infamous, long awaited knee-hurting. I managed to get rid of it by lying down on a bench in one of the breaks in class, to straighten my legs. In electrodynamics we’re learning about cool wave guides, especially good for microwave propagation and since in nanophysics 2D electron gases use similar mathematics.

Today I got tired from walking around… but I didn’t actually walk too much. I get tired easily… kind of lame feeling. My calves (and also my thighs sometimes) want to cramp after climbing long flights of stairs, but only weakly, so I can stop it. It’s a weird sort-of-cramping. I got frightened in the afternoon: what if my heart cramps? Tabi said that that won’t happen. He also searched for the numbing thing, and found that it’s a common symptom of improper metabolism, and is caused from the absence of something. No problem. Yeah so today I was a bit worried about myself, and I thought that maybe I should drink water with calcium tablets absolved in it. Or that maybe I should take multivitamin pills, since it’s quite bad for me like this – but in the end I managed to get through the day. Tomorrow university won’t be that serious, and then it’s the weekend, which will probably be easier. For example Kristóf said he was „in full strength” starting the 5th day… so it gives me high hopes for the weekend and studying (electrodynamics test next week!).

I’ve been thinking about the movie 127 hours… that must have been pretty intense. The movie is much crazier now that I’m only at 96 hours… that guy was going on for127 hours without food, only very little water, all while his arm was squashed and he could hardly move. It wasn’t portrayed in the movie, but I’m quite sure that his joints/bones hurt a lot everywhere. It seems like the weakest points start hurting at first, and I can solve those problems by lying down for a while… well he couldn’t do that. So after 127 hours he was able to cut of his arm with a blunt knife and walk many kilometers to find help… that guy is incredible. I could barely walk up a hill for half an hour, or sit in class for 1-2 hours… well whatever.

Today I thought of many kinds of food, especially of gyros, English breakfast, tzatziki salad and other tasty salads from Spar, roast duck that I might not even eat next week, and all other kinds of things. Kristóf said that more than 1-2 days is needed for my stomach to get used to normal foods again. So in the beginning of next week it’s only going to be fruit juices and maybe yogurt and kefír. Around Tuesday-Wednesday I’ll do vegetables and fruits and probably wait until Thursday for some normal, not greasy food. Then on Friday-Saturday probably greasy food also. So normal food is only going to be about a week from now :D No matter! It’s better that I’m told this now, in the middle, and not at the beginning, because I would’ve gone crazy from this on the first day. It was so nice to think then that “next week Monday I’m gonna have the gyros of my life!” So it’s going to be amazing. I’m really looking forward to this calm weekend!