Day 5 - Friday

2013.04.26.

Today was truly a light day. I barely felt hunger in my stomach. I only felt slightly tired and exhaust. In the afternoon I bought the fruit juices for Monday :) I bought an orange juice and a freshly-pressed apple/apricot juice. I planned to start with the orange juice, but Ráhel said that that might not be the best idea, because orange is acid, so I should start with apple/apricot. And so it will be. I think I’m going to need some advice in these kind of things throughout next week.

In the evening my waist hurt a lot from all the sitting – it was bad. Today I met Oszkár for the first time this week. He’s telling everyone that he’s not eating. I don’t like that as much. To tell you the truth, I probably wouldn’t have kept it a secret from my environment if Kristóf hadn’t told me that it’s better that way. But I really think it’s better that only I, and a few people around me know about it. This way I don’t have to always talk about it and keep it on my mind while discussing with others. Life just goes on normally, and I try to act normally. And for me this was one of the goals: to keep living life (my usual life) while not eating. Of course maybe it’s more difficult if you always talk about it. If I wouldn’t have decided in the beginning that I won’t tell anyone, I would probably have also told a lot of people, but at the moment I’m glad I’m doing it more discretely.

2013.04.26.

Ma tényleg light-os nap volt. A gyomromban szinte nem is éreztem éhséget. Tényleg csak enyhe fáradtság volt és könnyű kimerülés. Délután megvettem a hétfői gyümölcsleveket :) Vettem egy sió narancslét meg egy sió frissen facsart alma-baracklét. Azt terveztem, hogy narancslével kezdek, de a Ráhel azt mondta, hogy nem is jó az, mert a narancslé az savas, és inkább az alma-barackkal kezdjek. Ok, így lesz. Szerintem még néhány ilyen dologban tanácsot kell kérnem tőle a jövőhét folyamán.

Este nagyon fájt a derekam a sok üléstől, és rossz volt. Ma meg először találkoztam Oszival a héten őgy elején. Képzeld ő mindenkinek elmondja, hogy nem eszik egy hétig. Nekem az kevésbé tetszik. Bár igaz, hogy kifejezetten én sem biztos, hogy titokban tartottam volna, ha Kristóf nem mondja, hogy szerinte úgy jó. De szerintem tényleg jobb, hogy csak én tudok róla meg néhány ember a környezetemben. Így nem kell folyton erről beszélnem, meg nem beszélgetnek erről velem folyton az emberek, hanem folyik tovább az életem rendesen, és próbálok rendesen viselkedni, és igazából ez az egyik lényege az egésznek számomra: megpróbálni élni (a megszokott életemet) evés nélkül. Persze lehet, hogy neki nehezebb az egész úgy, hogy beszél róla emberekkel. Ha nem határoztam volna el magam az elején, hogy nem mondom el senkinek, akkor tuti én is elmondtam volna csomó embernek, de most perpill örülök, hogy csendben csinálom.